Season 3 finale

No hát harmadszorra is online búcsúzom, hogy offline feltűnjek az életetekben és együtt mindenféle PDA-kat kövessünk el (Public Display of Affection, tegnap tanultam), esetleg lemocsokrészegedjünk.

Utolsó posztként, az utóbbi időben felvett szórakoztató hobbimról mesélek egy pár sort, ez pedig nem más mint a Live Band Karaoke. Gondolom a név elég beszédes, úgyhogy nem sérteném meg azzal a nagyérdeműt, hogy elmagyarázom. Viszont azt kell mondjam, hogy iszonyatosan feelinges, hogy egy banda játszik mögötted miközben kornyikálsz. Hála égnek általában kedvesek és nincs nagyon kihangositva a mikrofon, de utoljára sajnos hallottam a saját hangom, hát nem volt vmi bátoritó:).

Minden második héten szoktunk járni csoportosan, engem már névről ismer a banda, igaz, hogy a Zsolt megfeküdte a gyomrukat, úgyhogy én csak Zoloft vagyok, ami egy antidepresszáns. Tulajdonképpen ez bók:) Gondoljunk csak Arijitra, aki hasonló körülmények között lett Armpit. Szegény.

Persze Zoloft már egy evolúció eredménye, először Zoltar voltam. Mennyivel kúlabb már, Zoltar a barbár harcos, aki farkasok közt nőtt fel...:) Aztán Donna megsúgta, hogy Zoltar a jósgép ami felnöveszti Tom Hankset a segitség felnőttemben.

Azóta egészen elhatalmasodott rajtunk az őrület, Mike-nak van mindenféle erősitője meg mikrofonja, úgyhogy könnyen lehet, hogy ki fogunk adni egy albumot:) Nem lesz jó.

Bűn és ... na hagyjuk

Tudom, hogy úgy tűnik mostanában keveset blogolok, de valójában minden érdekeset leirok ami velem történik, azaz amikor nincs poszt akkor is nagyon szorgosan tudósitok!

Ezúttal viszont van szerencsém megosztani veletek újabb találkozásomat a College Parki bűnügyi helyzettel. Történt ugyanis, hogy egy szép hétfő reggel nyúltam volna az irodai laptopom felé amikor Pataky Attilásan szólva kezem levegőt markolt. MAF??? (WTF??? szabadforditásban). Kiderült, hogy korábban reggel Ariel ugyanigy járt a laptop-töltőjével, de ő még nem gondolt rosszra, hiszen ismeri önmagát, illetve, hogy mennyire csacska (elvégre egy olyan srácról beszélünk aki véletlenül áthajtott a laptopján oda és vissza kocsival), gondolta biztos csak elhagyta. Aztán amikor Jake sem találta a hi-tech fülhallgatóját akkor egyértelművé vált a szituáció, a hétvégén egy kedves szarka járhatott az irodánkban és gondosan türelmesen kizsemlézte az értékeket.

Szerencsére a matematikai érzéke nem lehetett valami túlfejlett mivel azt nem észlelte a szerencsétlenje, hogy többezer dollárnyi tankönyv hevert mindenfelé, úgyhogy a 200$-os netbookom gyakorlatilag elhanyagolható ehhez képest. Hiába nem lehet minden bűnöző olyan érdeklődő az algebra iránt mint a barátaim a 48. és az Indian Ln sarkáról.

Közben az is eszembe jutott, hogy mintha egy héttel előtte olvastam volna arról, hogy a gondnok Fletch irodáját is felnyomták és elvittek egy csomó pénzt, pár perccel később pedig kiderült, hogy a miénkkel együtt egy professzor irodáját is felnyomták. Ez már felettébb gyanús kezdett lenni mivel a mi irodánkba egyszerű bejutni a tetőn és az ablakon keresztül, de Dr. Czaja irodájába maximum Parkőr Péter (aka pókember) juthatott be hasonló módon. Csak, hogy tudjuk kiről beszélünk,

a fenti képen a legbaloldalibb úriember (nem, nincsenek kommunisták a képen), a való életben még ennél is nagyobb, a keresztneve pedig állitólag egy hires lengyel medve keresztnevével egyezik meg. Nem irigyeltem volna a vendégünket ha épp munka közben lepi meg a professzort méghozzá rossz hangulatban.

Ezekután hivtuk a campus police-t, egy 20 percen belül meg is érkezett egy pufók, ám annál szorgalmasabb officer helyszinelni. Én a magam részéről keresztet vetettem az értékeimre, mivel még az életben nem történt velem olyan hogy a rendőrség megtalált volna valamit, ez esetben viszont csoda történt.

Na de ne szaladjunk ennyire előre, a váratlan fordulat körülbelül egy héttel az eset után következett be amikor is Jake azzal fogadott az irodában, hogy ott járt a mi detektivünk és közölte az elkövető kézrekerülésének tényét. Na most kapaszkodjatok, enyves kezű barátunk egy a matematika épületet életvitelszerűen használó csöves. Mint kiderült, már többször vitték be mi után nem tudott kielégitő választ adni a "What the hell are you doing here?" jellegű kérdésekre. Mike egyszer találkozott vele, amikor reggel nyolckor ment be órát tartani, kifogástalan modorú barátunk pedig ott szuszukált békésen a hátsó sorban. Az is lelepleződött, hogy kié az a sok fura kaja a lounge hűtőjében, meglepetés: az övé. Hiába élni tudni kell. Azért esze persze nem volt sok, Dr. Czaja számitógép kódjait (amiket a monitorra ragasztott kis cetlikről másolt le) és disztollát magánál tartotta, igy nem sok esélye volt kivágni magát amikor  az elsők között keresték fel a rend daliás őrei egy kis baráti csevejre.

Az igazi poén viszont csak ezután következett, mivel önjelölt kollégánk számitott a lebukásra, még aznap az épületben rejtette el a szajrét valahol az álmennyezetben. Namost ez egy négy emeletes 100as nagyságrendű teremmel rendelkező épületben nem éppen konkrét információ, úgyhogy szegény Fletch állhatott neki átfésülni mint egy 2000m^2-nyi plafont. Amikor utoljára beszéltem vele akkor kábé a harmadán volt túl, és addig csak három tűzőgépet és két esernyőt talált.

Egy hétre rá viszont a detektiv hivott, hogy találtak egy fekete dell netbookot, de meg kell mondanom a szériaszámot, hogy azonosithassák. Persze én naivan feltettem a váratlan kérdést: "Miért nem kapcsolják csak be és akkor ott lesznek az adataim rajta, szerintem az elég egyértelmű". Természetesen azt persze nem lehet, hiszen az tampering with evidence, és csak forensic úton lehet bekapcsolni, azaz elküdenék egy laborba hat hónapra ahol Horatio ha épp ráér belekukucskál és aztán esetleg visszakaphatom. Gondoltam ez igy nem móka, úgyhogy két órán át túrtam az email fiókomat és a dell accountomat mire végre nagy nehezen megtaláltam úgyhogy egy héttel később mehettem is átvenni régi új barátomat. Igen ám, de rá kellett jönnöm, hogy hülye voltam mivel én csak a laptop eltűnését jelentettem be, nem pedig a laptop+töltőét. Igy most vehetek egy töltőt, de azt hiszem olyan nagyon nem lehetek elégedetlen.

Azt nem tudom, hogy végül a plafonban volt-e vagy valahol máshol, mivel ezt az információt a nyomozás érdekeire hivatkozva a rendőrség nem hozta nyilvánosságra (mindig is tudtam, hogy egy Garamvölgyi László veszett el bennem).

Végezetül, kezeket fel aki tudta, hogy Eddie Murphy-nek énekesi karrierje is volt: