Rally to restore sanity/March to keep fear alive

Most egy rövid összefoglaló, aztán fast-forward következik, mivel az elmúlt másfél hétben igazából nem nagyon történt semmi emlitésre méltó. Megirtam az első ZH-t, amit itt midterm in-class examnek hivnak, amiről azt hittem, hogy rosszul sikerült aztán mégis 100% lett. (Igen tudom, búúú, de egy kicsit másnaposan irtam és abszolút össze vissza irkáltam a végén mindent).  Kideritettem, hogy PDE-ből az egész évben ez volt az utolsó exam, a második félévben már csak házi van még vizsga sincsen. Ezzel együtt szerintem ebből a tárgyból tanulok a legtöbbet. Megpróbáltam felzárkózni közdiffből is, de miután a tanár előadásait csak a könyv múlja alúl ezért ez nem igazán sikerült, sebaj majd csak lesz idő még rá. Ez egy furcsa tárgy egyébként mert a tanár két témát ad le egyszerre és össze vissza ugrál a kettő között. Imád teljes mondatokat a táblára irni szimbólumok helyett, a "let's jazz things up.." kifejezést, általában keskeny oszlopokban ir és amikor egy pillanatra félrenéz akkor rossz oszlopban folytatja, nincs karikás ostora, nem betyár, stb. Algebrából most kedden lesz midterm, a hardcore algebra fanoknak tele a gatyájuk, érdeklődve várom, hogy a heti 48 óra algebra után tud-e nehezet adni a kis leprihon.  Szóval láthatjátok, semmi érdekes:)

A fő esemény a környéken igy a tegnapi poén-tüntetés volt a national mallon. A két főszervező Stephen Colbert és John Stuart, a Comedy Central két humor heroldja, mindkettő baromi jó, ha tehetem megnézem, bár sajnos elég ritkán tehetem. Colbert volt egyébként az akiről majdnem hidat neveztek el Magyarországon, mert amikor a Megyeri-hidat épitették, akkor az önkormányzat netes szavazást irt ki arról, hogy mi legyen a hid neve. Ezt valahogy megneszelte ez a jóember és kérte a nézőit, hogy szavazzanak rá és végül nyert is. Aztán valahogy az önkormányzat nem volt humoránál...:)

A lényeg, amit már egyszer érintőlegesen emlitettem is, hogy az utóbbi időben kialakult a republikánusoknak egy extrém szárnya, amibe úgy néz ki, hogy az ország leghülyébb politikusait sikerült belezsúfolni. A fő gondjuk az életben az, hogy adózni kell, és az ő adójukból az állam mindenféle csúnya közszolgáltatásokat tart fenn, mint egészségügy, felsőoktatás, tömegközlekedés és egyebek. Mivel az kommunizmus. Maga a Tea szó egyrészt a Bostoni teadélutánra utal, másrészt a Taxed Enough Already röviditése. Kis izelitőként itt van például a Nevadai jelöltjük, Sharron Angle aki azt találta nyilatkozni, hogy két városban is bevezették a Shariát (a fundamentális iszlám törvénykezést), persze nem. Aztán itt van a fő bohócuk, Christine O' Donnell Delaware-ből, aki eredetileg boszorkányként indult, állitólag az első randija is egy sátánista oltáron zajlott, majd egyszer csak megvilágosodott és megtért majd Istennek ajánlotta életét.  Első körben valamilyen egyetemi katolikus kör elnökeként csináltatott egy kampányvideót, amely a maszturbációról próbálja meg lebeszélni a fiatalokat, mivel az a biblia szerint (szerinte) hűtlenség:

http://www.youtube.com/watch?v=RzHcqcXo_NA

Aztán volt, hogy azt fejtegette, hogy a melegek új nyelvet akarnak létrehozni ezért olyanok mint Hitler. (Egyébként is, általános republikánus nyelvezet szerint mindenki aki nem velük ért egyet olyan mint Hitler) De a legkedvesebbet a végére hagyom:

http://www.youtube.com/watch?v=Y_4if1x1pH8

Mivel a keleti part (legalábbis ez a része) erősen ultraliberális környék és amúgy is imádnak folyamatosan baromi fontos világmegváltó dolgokról beszélni statisztikákat citálni és egyetérve vitatkozni, amit én néha kegyetlenül unok, de hát ez az ő országuk azt csinálnak benne amit akarnak. Azt egyébként mindenkinek erősen ajánlom hogy errefelé kétszer is nézzen körül, mielőtt meleg/zsidó/néger viccekkel próbálkozna, mert rosszul megválasztott halgatóság esetén nem nagyon lesz nevetés a vége. Ugyanakkor azt is meg kell érteni, hogy egész más a történelmi/szociáli hátterük és a percepciójuk és az egész gondolkodás módjuk emiatt merőben eltér valamennyire még a Nyugat-Európaitól is, nemhogy a Kelet-Európaitól. Azt hiszem a forditott felállás nekik óriási kultúrsokk lenne és évekbe telne megérteniük, hogy mi folyik körülöttük.

Nade vissza a poén-rally-hez. A Tea party alapvetően egy Obama ellenes tüntetés-sorozatból nőtt ki, és ezeket a tüntetéseket volt hivatott parodizálni. Eredetileg úgy jelentették be mint két versengő tüntetést, a Rally to restore sanity John Stewart-é, a March to keep fear alive Colbert-é, de nyilvánvaló volt, hogy ez egy rendezvény lesz. Pl. Colbert Stephen Hawkingból kiindulva jutott el a bejelentésig (vigyázat kicsit hosszú, és kicsit amerikai:) )

http://www.colbertnation.com/the-colbert-report-videos/359382/september-16-2010/march-to-keep-fear-alive-announcement

Aki további leirást szeretne:

http://en.wikipedia.org/wiki/Rally_to_Restore_Sanity_and/or_Fear

Ennek keretében péntek este összegyűltünk Mickey-nél egy sign-making party keretében, aminek az első két és fél órájában boroztunk, aztán valóban nekiálltunk posztereket gyártani, én egészen 1-ig jutottam. Másnap aztán életem legnagyobb tömegnyomorát éltem meg (pedig sok koncert van már mögöttem), valami elképesztő mennyiségű ember volt ott a megjelent közel 215 000 ember (ezzel Washigton lakossága gyakorlatilag megduplázódott) tökig megtöltötte a National Mall-t ami kábé 3 Kossuth tér. Miután nem igazán sikerült jó helyet kifogni, ezért csak hallottuk a műsort, illetve ha lábujjhegyre álltam akkor még egy kivetitő negyedét is láthattam. Természetesen a fényképezőgépem is velem volt ameddig be nem halt az aksi:

Már a metróban sem kis tömeg gyűlt össze:

Elnézést, de csak egymás alá engedte berakni ez az abomináció amit blogspot.com-nak hivnak.

Ez utóbbihoz csak annyit fűznék hozzá, hogy a to teabag ige magyarra filterezésnek vagy pulykázásnak forditható, aki tudja miről beszélek az tudja:).

Mint emlitettem nekem is volt sign-om, de valamelyik hipertehetségtelenségnek adtam oda a gépet, hogy fotózzon le vele, ami azért volt hiba mert a szlogenemből sz*r se látszik. Ennélfogva kénytelen leszek reménykedni, hogy valaki más lefotózott a saját gépével sokkal sokkal jobban. Ha sikerrel járok, akkor majd update-elem a posztot.

A rally egyébként jópofa volt, megjelent a hetvenes-nyolcvanas évekből hires Cat Stevens, aki ma már csak Yusuf Islam néven fut ezért jól hatott az elfogadás nevében. Hagyták is énekelni vagy 20 másodpercet (valami vonatos számot tolt amire fel volt fűzve egy poén folyam) aztán Colbert félbe szakitotta azzal, hogy ő tud jobb vonatos számot. Hát ez nem más volt, mint az emberi szervezet és az alkohol kölcsönhatásával kapcsolatos eddigi ismereteinket meghazudtoló módon még életben lévő Ozzy Osbourne a Crazy Train valami hátborzontgatóan gyötrelmes verziójával. Még emlitésre méltó hirességként Sheryl Crow jelent meg a legvégén, hogy egy általam nem is mert csokibával együtt 10 percig énekeljék, hogy I'll take you there. Ha valaki tudja árulja már el nekem, hogy az amerikai számokban hova a veretes úristenbe akarnak engem elvinni állandóan, mert amig ezt nem tudom, addig én ugyan nem megyek sehova...

Pontosabban kaját keresni azt elindultunk Chinatown felé, de a legutolsó putri étteremben is negyven perces sor volt, a metróba meg lehetetlen volt lejutni úgyhogy végül felsétáltunk a U-street-ig (Chinatown és a U-street a város két étterem központja), hogy aztán ott se találjunk semmi élhetőt. Ekkor jópáran megunták a dolgot és hazamentek College Park-ba, de én és Arjit nem adtuk fel (nem értem volna haza az éhhalál előtt). Ketten persze jóval egyszerűbb volt a dolog mint tizen, hamar találtunk is egy rohadt jó helyet ahol nagyon beettem és még finom európai sört is ittam. NYAMM:)

Utálok cimeket adni

Na szóval. A Zoo party után hétfő reggel a takaritás nemes feladata várt ránk. Minden professzor olyan furán nézett ránk, azzal a "tudom, mit tettél múlt pénteken" nézéssel. Hát igen, őket meg nem hivta senki:) Főleg a gondnok Fletch beszélt különös hangsúllyal és enyhén felhúzott szemöldökkel amikor partvist és felmosót kértünk tőle. Fletchről egyébként is érdemes egy pár szót ejteni. Nem úgy kell elképzelni mint egy takaritót, ő valójában csak felel az épületben  mindenféle karbantartásért, hozzá kell menni őrjöngeni ha bedöglött a nyomtató két perccel a házi leadás előtt és ezért csúsztál, vagy ha ragad a padló a három napos rothadó sörtől és ezért fel kéne mán mosni. Ő felelős továbbá, hogy mindig tömött legyen a supply room és tudjak papirt lopni az itthoni nyomtatómba, illetve kiemelhessek egy marék piros tollat ha éppen olyan a kedvem. Fletch nagyon felelősségteljes, az orientation week folyamán ő volt az aki elmagyarázta a mail-room működését. Azaz felrajzolt egy sematikus ábrát, amin különös gonddal jelölte meg a szemeteskukák pontos helyét majd gondolatkisérleteket vázolt fel, hogy különböző helyzetekben hogyan is kell cselekedni (például ha meg akarod nézni a mailboxodat akkor odamész és belenézel!). Feltch volt az a smucig disznó is aki $20-at legombolt rólunk az irodakulcsért cserébe. (Amit majd jól visszakaphatunk ha 4 év múlva meg van még a cetli amit irt a tranzakcióról).

Szóval takaritás. Miután megszereztük a megfelelő eszközöket (és úton az iroda felé Larry Washington megjegyezte, hogy végre vannak graduate studentek akik tudják miért tartjuk őket), neki is veselkedtünk aztán egy óra után rájöttünk, hogy tulajdonképpen a padló alapjáraton ilyen undoritó, csak általában asztalok vannak rajta és nem látjuk. És valóban, miután visszapakoltuk az asztalokat, szebb volt mint újkorában. Közben felfedeztük, hogy néhány asztal aljára felragasztottak egy "10 ok amiért a tanulás jobb mint a szex" listát. Mit mondjak, maradtak kétségeim.:)

Közben felfedeztem, hogy az iroda falán ott lóg egy hosszú emailezés egy felsőbbéves Rodrigo és pár ismeretlen ember között. Nem tudtam, hogy ez miért lehet érdekes igy hát elolvastam. Kiderült, hogy Rodrigo tanulmányai során találkozott egy cikkel amelyet David Cox és Steven Zucker irt 1979-ben. Na most ebben a cikkben ők bevezettek egy algoritmust amit nemes egyszerűséggel Schwarz később elnevezett Cox-Zucker machine-nak. Rodirigo arra volt kiváncsi, hogy vajon a szerzők tisztában voltak-e az elnevezés humoros megközelitésével. Kiderült, hogy már az első nap amikor elsőéves PhD hallgatókként megérkeztek Princetonba azonnal rájöttek, hogy nekik már pedig muszáj lesz irniuk legalább egy közös cikket egyszer. Csak hogy lássátok nem én találtam ki:  http://en.wikipedia.org/wiki/Cox-Zucker_machine

Hozzáértőknek: http://projecteuclid.org/DPubS/Repository/1.0/Disseminate?view=body&id=pdf_1&handle=euclid.nmj/1118787426

A hét nagy részében velem nem történt semmi, azonban nagy hir, hogy a teknőc lehet végnapjait éli miután egy kultúrált "mitnyúkász a csajomhoz" beszélgetés előbb egy "mivan?mivan?mivan?"-ba majd röviddel ezután késelésbe torkollott. A hirek szerint az egyik áldozatot arcon késelték, de könnyebb sérülésekkel megúszta??? WTF??? Arcon és csak könnyebb sérülések? Nem tudom ti, hogy vagytok vele, de nekem a "stabbed in the face" kifejezés valami olyasmit jelent, hogy a delikvensnek az agyát csiklandozta a penge, aminek egészségkárositó hatásai széleskörűen dokumentáltak. Persze gondolom, hogy csak megvágták a pici pofiját a lelkemnek, de szerintem az nem a "stabbed in the face" kategória. Erre fel persze az egyetemi rendőrség főnöke azonnal sajtótájékoztató-sorozatot tartott, amin bejelentette, hogy már pedig be fogja zárni a város szégyenét, ezt a bűnfészket ahol (és ez persze igaz) egy csomó kiskorú is iszik (mint kiderült a megkéseltek mind kiskorúak voltak a késelő meg valami öreg pedó). Miután ezzel ugrana az $1-os pénteki sör, én ennek persze nem túlságosan örülnék.

A mai utolsó téma a vasárnapi bevásárlásom ami nem túl érdekes, de gondoltam hátha valakit érdekel, hogy a az itteni Metrót Costco-nak hivják. $50 egy éves tagsági, ami körülbelül az első vásárlás alatt visszajön. Csak brutális mennyiséget lehet venni persze baromi alacsony egységáron, úgyhogy ha meg tudod tervezni, hogy mi az ami még nem fog rádrohadni akkor nagyon sokat lehet vele spórolni. Én $152-ből remélem egy hónapra bevásároltam magamnak, sőt törlőkendőt valószinűleg nem veszek a következő évtizedben.

No véget ért a móka mára, zárul Zsolti mókatára... (Emlékszik még erre rajtam kivül valaki?:) )

Az ingyenkaja ára (néha)

Most rövid leszek, de gondoltam mielőtt mindenki azt hinné, hogy az amerikai PhD hallgatók csak úgy kapják az ingyenkaját, megosztom, hogy néha ezért bizony áldozatot kell hozni.  Ez leginkább akkor történik meg ha az ember valamilyen vallásos közösség fiesztájára lóg be. Ez első körben múlt héten történt meg amikor is Jake barátommal finom csirkemellfilét ebédelve elégedetten távoztunk volna a Stamp Student Union épületéből, de egy srác odaugrott hozzánk és a kezünkbe nyomott egy szórólapot, ami a muszlim közösség böjti lakomájára invitált. Igen, böjti lakoma. Kiderült, hogy ez a rendezvény volt hivatott zárni a böjti periódust, és valóban ingyen étkezés is volt a programban. Természetesen ott volt a helyünk, igy időben meg is érkeztünk és vártuk a  gyomortölteléket, amikor is a tetőtől talpig burkába bugyolált hölgyemény közölte, hogy a csirke az imám szónoklata után érkezik. Persze mit nekünk egy imám, gondoltuk meghallgatjuk. Na az imám az 40 percig győzködött róla, hogy el ne merjek aludni ameddig a szomszédom éhes, mert Allah komoly büntetést fog kimérni rám az ignoranciámért. Miután eleve éhgyomorral érkeztem, ez meglehetősen megviselt, már már gondoltam irok a lakótársaimnak hogy kérdezzék meg, hogy éhes-e a szomszéd mert én esküszöm szerzek nekik valamit csak ehessek végre. Aztán amikor végül kaptunk enni, minden panaszunk elszállt mert elsőosztályú kaját szolgáltak fel, cserébe csak el kellett olvasni, hogy a nők milyen kivételezett helyzetben vannak az iszlámban. Érdekes az a rész kimaradt amikor megkövezik vagy tetőtől talpig beburkolják őket, de hát istenem csak egy csirkét kaptunk, nem lehetek telhetetlen.

A második hasonló élmény az volt amikor Ariel bejelentette, hogy az interneten rátalált, hogy a helyi zsidóknál ingyen pizzát lehet szerezni ha hajlandó vagy beszélgetni a Tóráról. (Tudni kell, hogy Jake, Mickey és Ariel zsidók, Ariel még egy kicsit vallásos is) Hát arra még képesnek éreztem magam (de leginkább elég éhesnek), úgyhogy le is rohantuk a helyi Center of Jewish life épületét. Én azért egy kicsit kellemetlenül éreztem magam, főleg amikor körbejárt egy srác, hogy eléggé elmélyültünk-e a papiron kiosztott történetekben, úgyhogy rögvest el is olvastam Szodoma és Gomorra pusztulását 25678493szorra. Mindenesetre ettől függetlenül egy idő után fura volt, hogy körülöttünk mindenki Tórát olvas, miközben Jake arról szónokolt, hogy mennyire jó sunák vannak a tanitványai között, szóval amint világossá vált, hogy itt bizony nem jön több pizza, le is léptünk. Persze ebben lehetett szerepe annak, hogy egy szervező srác másodszorra is odajött megkérdezni, hogy minden rendben van-e, illetve hogy ki zsidó közülünk. Persze Jake és Ariel jelentkezett, Jake még azt is megosztotta a sráccal, hogy mennyire örül az ingyen kajának mert mi minden ingyen kaját megeszünk akárki adja. Mi Timmel inkább hevesen olvastuk a sztorikat a Tórából. Aztán leléptünk hamar:)

Hát most csak ennyit kivántam megosztani, mindenki vigyázzon magára, Beethoven a zene Mozartja, és stb...

Sziasztok!

Felmerült bennem egy apró gondolat. Méghozzá az, hogy ugyan én itt beszámolok mindenféle aprócseprő dolgaimról viszont én valójában 2,5 hónapja alig tudok lóf*szt jópárakról. Mivel meglehetősen hiányoztok ezért el tudnám képzelni ha csak egy pár szóban ti is beszámolnátok róla, hogy hogy vagytok, mi újság, ki kavart össze kivel, mi az igazán ultragáz sztori, kit vertek meg, ki az új suna a Barátok Köztben, stb. Minden érdekel.

Többen kérdezték, hogy mi a helyzet a honvággyal. Hát az van. Én nem tudom, hogy elmúlik-e vagy enyhül-e (mégis csak 2 és fél hónapja vagyok csak itt), valószinűleg ha az ember előbbutóbb kialakit valamilyen kötődést az új helyhez akkor az segit, de egyenlőre én még nem tartok ott. Hollandiai tapasztalatomból tudtam már előre, hogy az elején az egész csak egy hosszú vakációnak tűnik. Aztán jön az a periódus amikor úgy már csinálnád a megszokott dolgaidat. Mondjuk lemennél a démonba (vagy inkább a Tatuba mert utálod a füstöt) vagy megnéznél egy trágya horrorfilmet Ákossal vagy Petivel (jut eszembe Csaba még mindig lógsz egy kilences tervvel a világűrből!), esetleg lenéznél egy teaházba, vagy sétálnál egyet a belvárosban a barátnőddel. Aztán egyre inkább megtennéd ezeket de tudod, hogy jó ideig nem teheted, ráadásul ami éppen nincs ott az mindig sokkal jobbnak tűnik az emlékeidben, mig az éppen aktuális gyötrelmeket sokkal nagyobbnak értékeled. Aztán van az az időszak amikor arról álmodsz, hogy otthon vagy de aztán kiderül, hogy mégse vagy otthon. A dolog további alakulását kiváncsian várom, de méginkább a Decembert.

Nade térjünk rá az aktualitásokra. A múltkori posztból kimaradt, hogy nagy csinnadrattával rendeztek egy születésnapi konferenciát Scott Wolpertnek, aki egy sztárgeométer az egyetemen, és ezért egy csomó magasrangú geométer (ahogy Ákosnak mondanák, emberek akik háromszögeket rajzolgatnak...:P:P) tiszteletét tette. Közülük az egyik Shing-Tung Yau aki a húrelmélettel kapcsolatos eredményeiért Fields medált kapott. Számára különös apropóval szolgált az esemény, mivel egy pár évvel ezelőtt úgy döntött, hogy ő lesz a húrelmélet Hawkingja és ismeretterjesztő könyv irásába kezdett. Mivel a saját kommunikációs képességeit elégtelennek találta ezért felbérelt egy tudományos újságirót aki nem ért a matematikához, hogy együtt irják meg a könyvet. Na ez mostanra el is készült úgyhogy tartott is egy előadást a rögös életéről. Én nem tudom, hogy mióta él az USA-ban (a történet alapján legalább 40 éve), de hogy  ennyi idő alatt illett volna megtanulni érthetően beszélni az biztos. Természetesen megint egy olyan embert kifogásolok aki én csak szeretnék egyszer lenni, de attól még ezt igy gondolom. Viszont cserébe megvettem $30ért a művet és gyorsan be is gyűjtöttem életem első Fields medálos autogrammját. Bár van aki nem ilyen finom. Lucia kifejezetten arra utazik, hogy hány Fields medálost tud életében megérinteni, Yau volt a negyedik áldozata. A konferenciának egyéb kellemes mellékhatásai voltak például irgalmatlan mennyiségű ingyen kaja és ingyen alkohol!

A hét egyéb része meglehetős unalomban telt el, a hétfő esti focin jól elintéztünk egy csapatot, aztán a mai fordulóban meg jól szétrúgták a seggünket, hát ilyen az élet:).

Pénteken viszont sor került a Zoo party on the beach világvége bulira. Állitólag a 60as évek óta hagyomány, hogy a felsőbbévesek összedöbnak egy valag pénzt, vesznek piát és aztán persze az elsőéveseknek kell összetakaritani, ami holnap esedékes. Állitólag kegyetlenül néz ki az office hát majd meglátjuk. A party mindenesetre jól sikerül, piapongoztam egy csomót elvesztettem az Andy szüzességemet (Andy egy felsőbbéves srác aki random fiúk péniszét igyekszik megérinteni, de egyébként cső heteró., ez csak azért sokkolt nagyon mert még soha nem voltam olyan társaságban ahol a fiúk a homoszexualitással viccelődtek volna...) már csak Ariel maradt tiszta és érintetlen.

Szombaton ebből kifolyólag másnaposan értékeltem az Advanced Calc. 2 házi adagot, lehet néhol kicsit mogorvábban reagáltam a bizonyitás cimén előadott ipari bullshitekre. Mindenesetre elégedetten nyugtáztam, hogy a helyiek is küzdenek az angol nyelvvel néha rendesen, például volt egy lányka akit szerintem gyerekkorában zaklatott egy nagyon csúnya határozott névelő és azóta egyet sem használ, viszont a neighbor az neki csak nebar. Jellemző egyébként, hogy a legnagyobb bajuk az amiknak a spelling-gel (betűzés) van, miközben külföldiként (legalábbis magyarként) ez a legkisebb gondom, legalábbis nekem.

Szombaton aztán csak rekreációs célból átmásztam este Oliverhez (pár utcára lakik) gondoltam csocsózunk egyet de aztán igen-igen sok ember volt ott úgyhogy buta ivós játékokat játszottunk, maradjunk annyiban, hogy az amcsik is tudnak hülyék lenni.

No mára ennyi, elpilledtem úgyhogy befúrom a fejem a párnába és alszom, hogy aztán holnap újból első sorból hallgathassam Dionűszosz harci üvöltését.

Búcsú a hosszú i-től...

Sziasztok!


Ha jól emlékszem pont két hete fejeztem be az etióp kajával. Fura dolgokat azóta jelentem nem ettem, viszont ez a brilliáns felvetés átvezet oda, hogy mit szoktam enni (tapasztaltam valódi érdeklődést a dolog iránt, úgyhogy a téma igenis releváns). Az első szabály, amit magamban csak Dzsani féle hülyevagyingyééé-elvnek hivok, hogy ami ingyen van és nem visszataszitó azt megeszem (ebből is látszik, hogy az ember profitál a barátaiból). Ez egyrészt pénztárca kimélő másrészt itt ritkán osztogatnak visszataszitó dolgokat úgyhogy még jól is lakom.

Általában igyekszem valamit reggelizni, ez vagy szendvics, műzli vagy hotdog (de ha úgy jobban tetszik, akkor virsli péksütivel).  Tudni kell, hogy a magyar, számunkra szokásos péksütik errefelé körülbelül nem igazán léteznek. Én személy szerint pékséget sem nagyon láttam, friss ropogós zsömlét kenyeret meg abszolút nem. Mindent lefóliázva kapni, telenyomva tartósitószerrel, ami nekem kényelmes hiszen a zsemle-like object akár egy hétig is eláll vagy mégtovább (Mickey barátom szerint ha hűtőbe rakod akkor örökké). Azt nem tudom, hogy mennyire egészséges, nem érzem, hogy a súlyfeleslegem nőtt volna amióta itt vagyok, úgyhogy talán nem olyan vészes.

Ha műzlit eszem akkor ugye általában tejjel párosul, én valamiért itt rászoktam a vaniliás organic szójatejre. Nem tudom miért, de nekem jobban izlik. Apropó organic. Ez definició szerint annyit jelent, hogy a készitésénél nem használtak szteroidokat (na de akkor mitől dagadjon a bicepszem?), de szerintem leginkább arra jó, hogy átlag egy dollárt rápakoljanak a termékre. Vannak kifejezetten organic grocery store-ok is például a Mom's Organic Market, röviden MOM. Ne felejtsétek, ha baromi sok fölösleges pénzetek van intézzétek rendszeresen itt a nagy bevásárlást és garantálom, hogy nem sokáig lesz baromi sok fölösleges pénzetek. Mivel Wall-Mart nincs a környéken ezért a helyiek leginkább Giant-ben vagy Shopper's-ben vásárolnak. A Shopper's kábé olyan mint otthon kicsi Tesco-k a Giant pedig a Match-al analóg. A Giantban az első vásárlás után kaphatsz Giant kártyát amivel bizonyos termékekre kedvezményt lehet kapni. Sőt annyira kedvesek, hogy folyamatosan közlik veled hogy az idén mennyit spóroltál már meg a kártyahasználattal. Csak hogy érezd a törődést. A Shoppers-ben pedig egyenesen azt közlik veled az árcédulákon, hogy mennyit spórolsz a Giant-hez képest, igaz ők nem adnak kártyát, viszont ha találsz egy lejárt terméket akkor egy másik ugyanolyat ingyen megkapsz.

Na de vissza az étkezési szokásaimhoz. Napközben általában salit eszem, de amióta felfedeztem, hogy van a Math Building-ben egy Taco Bell azóta van hogy néha ráfanyalodom a Nachos DeSupreme-re és egy soft Taco-ra. Ha mégis tartom magam a salátához, akkor több eset lehetséges. Elvánszoroghatok a Stamp Student Union épületébe ahol van 5-6 gyorskajálda és egy majdnem vegetáriánus szendvicsbár és eszem egy Chargrilled Chicken Salade-et a Chick'Filet-ben (ahol legalább érezni, hogy igazi csirkehúst adnak). Másik lehetőség az előre fóliázott saláta szintén a Math Building-ben a Taco Bell-el szemben. Amióta rosszabb az idő azóta inkább maradok épületen belül, bár a Stamp felé érdemes elnézni, mivel ott van az a tér, ahol boldog boldogtalan sátrakat állit néha és ingyenkaját osztogat. A múltkor például volt Krisnás vegakaja ami nem is volt rossz és legalább beállhattam egy "Scientific proof of reincarnation" feliratú pavilon alá. Maga a bizonyitás egyébként azon alapult, hogy Niels Bohr egyszer azt mondta, hogy lehet aztán ebből már könnyen következik, hogy igy is van. Kicsit úgy érzem túlzásba vitték a dedukciót, de lehet csak én vagyok maradi. Viszont legalább Jake-kel átnevezhettük a teret Indian place-nek, ami azért volt üdvös mert előtte Fedus (magzat) térnek hivtuk miután egy héttel korábban pro-life (abortuszellenes) aktivisták rendeztek képkiállitást nácik és halott magzatok témakörben ha jól vettem ki, akkor a mondanivaló lényege az volt, hogy az abortusz ugyanolyan népirtás mint a holokauszt. Nekem meg a következő vicc jutott eszembe:

A királylány a tóparton sétálgatván találkozik a békával felveszi, nézegeti, az meg egyszer csak megszólal:
-Királylány, királylány én valaha egy szépséges herceg voltam csak a gonosz boszorkány békává változtatott. Csókolj meg és akkor összeházasodhatunk, lehetnek gyerekeink, boldogan élhetünk amig meg nem halunk...
Aznap este a királylány fennséges békacombot szopogatván igy gondolkodott magában: "Hát, én kurvára nem igy gondolom":D
 
Errefelé egyébként is a nácik a celebfőgonoszok, úgyhogy gyakorlatilag bármilyen demonstráción látni egy két "XY = Hitler portré" tipusú plakátot szóljon a tüntetés a horgászati jogokról vagy az új egészségügyi törvényről (ahol a vezérszónok kommunizmussal vádolja Obamát!).

Viszont akkor is befejezem a kaja dolgot.:) Pontosan 2:45kor cookie time. Ez azt jelenti, hogy ekkor ingyen kávé és süti van a lounge-ban. Mivel 2:45ös cookie drop általában pillanatok alatt szétkapkodásra kerül, 3:00kor van még egy. Az ezt követő dolgok nagyban függenek attól, hogy mikor jövök haza. Ha nem sportolok este és még csak algebra házit sem irok hajnal fél kettőig bent (mint múlt héten) akkor általában hazajövök(ez is kábé 7-8at jelent) és eszem mirelit csirkefalatokat, vagy mirelit pizzát vagy valami tészta+spagetti szószt. Főzni sajnos eddig alig volt időm, talán kétszer ha összejött, remélem azért ez változni fog. A napok nagy részében viszont leginkább későn járok haza (9-10) ilyenkor az egyetem környékén eszek még egyet. Hálaégnek hétfőn van a pizza+pincher a Turtle-ben, Kedden ugye Terrapin Tuesday a PapaJohn's-ban (ez a 2xTouchdown ingyen feltét), pénteken szintén olcsó a hambi+sültkrumpli a Turtle-ben és még a Miller light is csak $1. A többi napokon van, hogy a PotBelly-ben eszem (isteni melegszendvicsek) de van hogy csak betárazok valami csirkéset aztán azt eszem meg. A szerdai algebra night keretében az a hagyomány alakult ki, hogy a 8 körüli holtpont idején bevágódunk egy kocsiba és elmegyünk egy Qdoba nevű helyre, ahol olyankor féláron adják a burrito-t kivéve ha extra húst kérsz bele, mert akkor az egészet ki kell fizetni. Gondolom most az a következő kérdés, hogy ez mennyibe kerül naponta, hát olyan $10-12 átlag. Ha itthon vacsizom akkor $5-6. Sokat meg lehet spórolni ha az ember hajlandó vizet vagy teát inni, úgyanis mindenhol kifejezetten adnak csapvizet méghozzá ingyen, csak kérni kell a poharat. Ez persze baromi soknak hangzik, ha ahhoz mérjük, hogy az etiópok napi $1-ből éheznek, de errefele teljesen átlagos.

Kicsit az elmúlt két hét eseményeiről. Rögtön szombat előtt egy héttel Carol tartott egy házibulit az új lakótársa tiszteletére. Na ő persze úgy lakótárs hogy az emeletet tekintik egy lakásnak és az ő részébe csak a lépcsőházon keresztül lehet eljutni van saját konyhája+fürdőszobája ami nekem persze azt jelenti, hogy saját lakása van, de  inkább nem megyek bele definiciós vitákba. Carol-ról azt kell tudni, hogy 4 évig dolgozott Tax research témakörben egy cégnél ami éppen elég volt ahhoz, hogy ráébredjen, hogy valójában ő algebra házit akar irni szerdánként, úgyhogy felcsapott Grad. Studentnek. A buli egész szórakoztató volt, egyébként is megfigyelhető, hogy az amcsik imádják a komoly témákat igy az ember bármikor belecsöppenhet egy beszélgetésbe arról, hogy mennyire emberi jog teleszkópos mesterlövész puskát tartani otthon, ahol aztán valaki felveti, hogy ez azért rossz mert nőket nagyobb arányban lövik le...

Egy komoly tanúlság a buliból az, hogy van Texasi gyártású vodka. Valóban, eredeti Made in Austin! A legmókásabb pillanat mégis a hazaút volt. Mint utólag kiderült, Ariel életében először rúgott be most viszont alaposan. A kemény 50 körüli kilójához betermelt pár pohár rozét, rápakolt egy massziv Whiskey adagot majd az egészet megbolonditotta egy fél üveg pezsivel. A továbbiak megosztásától Ariel személyiségi jogaira való hivatkozással eltekintek azt leszámitva amikor a metrón hazafele észrevettük, hogy beszél valakivel de nem mondta meg kivel. Arra tippeltünk, hogy biztos anyut-aput sokkolja éppen, de nem valójában felhivta a 911-et hogy annyira részeg, hogy mindjárt meg fog halni, mit csináljon. Ők felajánlották neki, hogy ha kifizeti akkor küldenek egy mentőt a metróállomásra. Na akkor rögvest átgondolta ezt a halál dolgot és mondta, hogy inkább nem élne az opcióval. Ariel egyébként csinál fura dolgokat ha iszik. Az egyetlen olyan buli alatt amikor táncoltunk valamennyit, kisajátitott a parkettet cigánykerekezés, szaltózás és egyéb akrobatikus mutatványok céljából.:)

Másnap persze nekem sem kivánta a gyomrom az intramural meccset, de azért megtettem ami tőlem tellett végre játszani is engedtek anélkül, hogy belekötöttek volna a nadrágjaink különböző részeibe úgyhogy hoztunk is egy döntetlent. Az x úgy alakult ki, hogy Tim pozdorjává zúzott egy lánykát teljesen szabályos ütközés közben de persze ha lány és sikit akkor hetes... (Én inkább 69-est mondanék, de ez az én izlésem...)
Csodák csodájára, két forfeit és egy döntetlen után bejutottunk a rájátszásba! Hmmmmm érdekes. Még érdekesebb, hogy a playoff első meccsén egy olyan csapattal játszottunk akik a mi csoportunkban voltak. Még ennél is érdekesebb, hogy a meccset berakták tegnap este 11órára. De sebaj azért megnyertük én egy gólt és egy gólpasszt jegyztem:) Jó azért nem egy közgázliga, de jobb mint a semmi.

Aztán az elmúlt hétvégén elmentem életem első College Football meccsére a Maryland Terps vs. Duke meccset volt balszerencsém megtekinteni. Itt az a szokás, hogy meccsek előtt a társaságok csapnak egy Barbecue-t, ami hotdog+hamburger sütésből és sörfogyasztásból áll. Még sörváltót is játszottunk, amit itt flipadelphiának hivnak mert ha megittad a sört akkor a poharadat fel kell forditani úgy, hogy leforditott állapotban az asztal szélén alulról belepöccintesz. Persze ez nem a magyar virtuson alapul úgyhogy egyszerre kábé egy fél deci sört kell lehúzni pohárból. A vicces az, hogy éppen egy nappal előtte jött ki egy körlevél ami az alkoholfogyasztás veszélyeire hivta fel a figyelmünket, és hogy az egyetemi területen való alkoholfogyasztás mennyi kárt okozhat az academic community-nek és ezért mennyire tilos, de főleg az alkoholos játékok mennire tilosak blablablaZZZZzzzzzz...

Maga a meccs borzasztó volt, a Terps kiszenvedte a győzelmet három Touchdown-nal (ma be is burkoltam a hat ingyenfeltétes pizzámat) de egyébként baromi gyenge játék volt végig.

Jut eszembe pénteken még csocsóztam is! Ugyanis Olivernek az ausztrál srácnak van csocsóasztala, igy a pénteki szokásos teknőcözés után átmentünk páran hozzá. Itt találkoztam a világ legkisebb kutyájával, akinek a teste tökéletesen kocka alakú egyébként véletlenül is lehet bele akkorát rúgni, hogy átrepüljön a szobán de nem baj mert úgysem tud nagyot esni a légellenállás miatt. A csocsó után youtube videókat mutogattunk, úgyhogy meggyőződtem róla, hogy mindenki heteró a szobában, de ennek ellenére olyan történt ami már már skandallum: NEM TALÁLTÁK HUMOROSNAK AZ EAT DA PUPUT!!! Nem botránkoztak meg, nem. Egyszerűen csak: Whatever...

Sajnálom, hogy egy ilyen tragikus eseménnyel kell befejeznem, de most hogy lélekben újra átéltem már nem vagyok képes tovább irni, másrészt itt már 1:35 van és a múltkor azt mondta Dionüszosz, hogy aki reggel elkésik az általában nem ért meg egy csomó mindent és "Don't come to the qualifying exam if you don't understand this proof, because you're gonna CRYYYY!!!! Yes, I'm gonna make you CRY!!!"