Az ok amiért már 8án vissza kellett jönnöm nem más, mint egy január 10én esedékes vizsga volt, igy az első napok tanulással teltek, hamár előtte nem tanultam semmit (Na jó ez hazugság, a repülőgépen haza meg vissza próbálkoztam tanulni de nem túl sok sikerrel). Ja, hogy mi is ez a vizsga. A PhD megszerzésének a feltétele itt nálunk, x kredit összeszedése tárgyakból, három úgynevezett qualifying exam letétele, egy ún. oral preliminary, ami azt jelenti, hogy ha már az ember fiának megvan, hogy mit szeretne kutatgatni a disszertációjához akkor erről beszámol egy három fős
Aztán ugye felcuccoltam és elhúztam New Yorkba egy hétre, mondtam már?:)
Hát onnan rossz volt visszajönni, ez a kisvárosi style nekem nem nagyon jön be, nem vagyok még csak egy született feleség se, azért jobb ha a sörért csak a sarokra kell leugrani.
Közben Mike-ék elkezdtek gyúrni, úgyhogy én se maradhattam ki a köcsögölésből, bár akinek a Farkaspajti név mond valamit, na itt olyan egyenlőre nincsen, pedig vele igazán mókás csak az élet. Heti kétszer járunk és folyton beszélünk róla, hogy kéne háromszor is de szerintem egyikőnk sem gondolja komolyan viszont legalább úgy tűnik mintha. Értitek...:)
Aztán még NY-ban felhivott az én oroszom (teljes nevén Dr. Leonid Koralov), hogy hát neki el kéne húznia jövő héten, úgyhogy beugranék-e helyettesiteni. Mivel a kis szaros elsőéves PhD-s ilyenre ugyebár nem mond nemet a nagykönyv szerint, ezért igent mondtam:) Találkoztunk is amikor visszajöttem, megbeszéltük, hogy mit is kéne tanitani. Aztán a végén mellékesen megkérdezte, hogy $500 elég lesz-e érte:) Hát gondoltam, barátságunkra tekintettel egye fene:D:D. Mindezért összesen 3x50 percet kellett beszélnem triviális dolgokról (meg kicsit készültem azért, de nem sokat). Azt hiszem ez a $200-as órabér életem rekordja. Remélem még utazgat majd eleget a drága:)
Ebben a félévben, komplex analizist tanulok (amit már tanultam párszor, de akartam valami könnyedet) és nem, ez nem a szimpla ellentéte... aztán persze folytatom a Parcdiffet a 2.0-s verzióval és a közönséges diffegyenleteken (igen igen, alpárian káromkodnak...) is benn ülök igaz csak nem hivatalosan, mert időt akartam csinálni magamnak (valamikor gyúrni is kell ugye...). Aztán a tavalyi félelmetes PDE tanárral (Márgééétiszz) egy reading course-ot tolok a Bose-Einstein kondenzációk matematikájáról, mert akartam valami fizikásat is (igen renegátként néha kicsit hiányzik). Margetis egyébként privátban egész kellemes, még a reggelire elfogyasztott embercafatokat is eltűnteti a szája széléről:) Persze közben próbálgatom a szárnyaimat random polimer témában, kaptam egy könyvet Koralovtól amit oldal/nap sebességgel olvasok, de sebaj, jövő héten úgyis Kanada+véletlen polimer konfi (cuki egy szó, mi?) majd ott jobban rágyúrok.
Aztán a dolgok árnyékos oldaláról. Az idén is házit javitok méghozzá nem is keveset. Mert, hogy a MATH411 kurzus elvileg 22 fővel indult volna és az pont egy 1/2 TAship úgyhogy megkaptam azt és a STAT601-et (valszám). Csakhogy az utolsó pillanatban valamiért megduplázták a létszámot, igy 44-en lettek. Anyád!
Aztán hétvégén volt Superbowl is, az első amit helyben láttam helyiekkel. Egy fokkal jobb mint amikor otthon tart hajnal négyig:) Aki nem tudná (ha jól vettem észre majd mindenki tudja:)) a Superbowl az NFL döntője. Bevallom, ez az első szezon amit követtem (úgy ahogy) ebből kifolyólag tökéletesen mindegy volt hogy a Pittsburg Steelers vagy a Green Bay Packers nyer, de pénzfeldobással végül is a Steelers mellett döntöttem. Helyileg az alkalmazott matekos srácoknál volt a meccsnézés, itt az a hagyomány, hogy az emberek Superbowl partikat tartanak, csinálnak egy csomó kaját aztán nézik amit nézni kell. Maga a döntő kifejezetten izgalmas volt, Christina Aguilera az elején elkirálylindázta a himnuszt, szünetben volt egész szórakoztató Black Eyed Peas+Slash+Usher, szóval nincs panaszom. Otthonról nézve ez utóbbi half time show-k voltak a legidegesitőbbek. Nem elég, hogy hajnalban van az egész még egy órás szünet van, hogy valami celebmajmok ugráljanak (tavaly pl. a who adta elő az összes létező helyszinelő főcimdalát).
No mostanra ennyi, lehet ám kérdezni is az mindig megihlet:) Nem sokára tényleg jön az utolsó New York, aztán remélem Toronto se lesz csúnya a jövő héten:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése