2010. október 15., péntek

Az ingyenkaja ára (néha)

Most rövid leszek, de gondoltam mielőtt mindenki azt hinné, hogy az amerikai PhD hallgatók csak úgy kapják az ingyenkaját, megosztom, hogy néha ezért bizony áldozatot kell hozni.  Ez leginkább akkor történik meg ha az ember valamilyen vallásos közösség fiesztájára lóg be. Ez első körben múlt héten történt meg amikor is Jake barátommal finom csirkemellfilét ebédelve elégedetten távoztunk volna a Stamp Student Union épületéből, de egy srác odaugrott hozzánk és a kezünkbe nyomott egy szórólapot, ami a muszlim közösség böjti lakomájára invitált. Igen, böjti lakoma. Kiderült, hogy ez a rendezvény volt hivatott zárni a böjti periódust, és valóban ingyen étkezés is volt a programban. Természetesen ott volt a helyünk, igy időben meg is érkeztünk és vártuk a  gyomortölteléket, amikor is a tetőtől talpig burkába bugyolált hölgyemény közölte, hogy a csirke az imám szónoklata után érkezik. Persze mit nekünk egy imám, gondoltuk meghallgatjuk. Na az imám az 40 percig győzködött róla, hogy el ne merjek aludni ameddig a szomszédom éhes, mert Allah komoly büntetést fog kimérni rám az ignoranciámért. Miután eleve éhgyomorral érkeztem, ez meglehetősen megviselt, már már gondoltam irok a lakótársaimnak hogy kérdezzék meg, hogy éhes-e a szomszéd mert én esküszöm szerzek nekik valamit csak ehessek végre. Aztán amikor végül kaptunk enni, minden panaszunk elszállt mert elsőosztályú kaját szolgáltak fel, cserébe csak el kellett olvasni, hogy a nők milyen kivételezett helyzetben vannak az iszlámban. Érdekes az a rész kimaradt amikor megkövezik vagy tetőtől talpig beburkolják őket, de hát istenem csak egy csirkét kaptunk, nem lehetek telhetetlen.

A második hasonló élmény az volt amikor Ariel bejelentette, hogy az interneten rátalált, hogy a helyi zsidóknál ingyen pizzát lehet szerezni ha hajlandó vagy beszélgetni a Tóráról. (Tudni kell, hogy Jake, Mickey és Ariel zsidók, Ariel még egy kicsit vallásos is) Hát arra még képesnek éreztem magam (de leginkább elég éhesnek), úgyhogy le is rohantuk a helyi Center of Jewish life épületét. Én azért egy kicsit kellemetlenül éreztem magam, főleg amikor körbejárt egy srác, hogy eléggé elmélyültünk-e a papiron kiosztott történetekben, úgyhogy rögvest el is olvastam Szodoma és Gomorra pusztulását 25678493szorra. Mindenesetre ettől függetlenül egy idő után fura volt, hogy körülöttünk mindenki Tórát olvas, miközben Jake arról szónokolt, hogy mennyire jó sunák vannak a tanitványai között, szóval amint világossá vált, hogy itt bizony nem jön több pizza, le is léptünk. Persze ebben lehetett szerepe annak, hogy egy szervező srác másodszorra is odajött megkérdezni, hogy minden rendben van-e, illetve hogy ki zsidó közülünk. Persze Jake és Ariel jelentkezett, Jake még azt is megosztotta a sráccal, hogy mennyire örül az ingyen kajának mert mi minden ingyen kaját megeszünk akárki adja. Mi Timmel inkább hevesen olvastuk a sztorikat a Tórából. Aztán leléptünk hamar:)

Hát most csak ennyit kivántam megosztani, mindenki vigyázzon magára, Beethoven a zene Mozartja, és stb...

2 megjegyzés:

  1. Már látom is a jövőheti Washington Post vezércikket:
    "A blogger, aki egyszerre haragította magára valamennyi vallás képviselőit, pedig egyszerűen csak éhes volt.."

    VálaszTörlés
  2. Vajon milyen lehet a kaja a Kinai univerzistáknál?:)

    VálaszTörlés