Az első hét II

Hát igen, kicsit elszaladt az idő és valahogy sose jutottam odáig, hogy folytassam, de most a lovak közé csapok. Blog időben még múlt hét van, és ott tartottam, hogy eljött a péntek. Pénteken reggel órám van Dionűszosszal utána elvileg zéró kötelezettség, helyette inkább squasholtam Jake-kel, aki a már emlitett módon csúnyán elpáholt. Ezután hazarohantam zuhanyozni ugyanis jelenésem volt a metróállomáson ahonnét egy Jazz-koncertre mentünk a National Archives mögötti szoborparkba. Ez alkalmat teremtett pár fotóhoz a metrón:

A parkból az archívum így fest:

Ugyanez a Pennsylvania Ave-ről:

Valójában a zenéhez nem sok köze volt az eseménynek, igaz, hogy játszott egy banda, de rájuk nem nagyon figyelt senki (például azt sem nagyon vettük észre amikor befejezték) inkább hasonlitott a dolog egy nagy piknikre. Az itt készült képek egy részét a facebook-on láthatjátok, de azért egy párat ide is beszúrok ami onnan kimaradt, például az egyedülálló művészi alkotásokat, amelyek a lelkem mélyéig hatoltak megdöbbentettek felkavartak aztán mégse...:

Esetleg:

vagy akár egy óóóóóóriáspóóók:

Ezek a gyönyörűségek a park szélén vannak, középen pedig egy nagy szökőkút, ahol a lábát a vízbe is lógathatja az ember:

Csak a hitelesség kedvéért egy kép a bandáról és a rájuk megatáncoló (és ezért kissé bemozduló) szekusról :

Miután itt végeztünk (három üveg borzasztó ausztrál borral), gyomorirányban folytattuk az estét Chinatownban ahol pl. van egy nagy kínai kapu az egyik utca fölött, mint az látható a következő nem túl jó minőségű fotón:

Mivel van egy kínai a társaságban, Bin Han (a metrós képen mellettem), aki miután nem akarta, hogy szemeteskukának hívják, felvette a Daniel nevet, egy kínai étterembe mentünk. Daniel egyébként egy éve itt van már, csak tavaly computer science vonalon utazott, aztán legörbült a vonalról az alkalmazott matematikára az idén. Az itteni kínai kajáldák annyiban sajnos különböznek az otthoniaktól, hogy teljesen azonos az árszínvonaluk más éttermekkel.

Miután a tésztás csirkelevessel (vagy inkább csirkés tésztalevessel) jóllaktam, elindultunk haza. Ennek kapcsán megragadtam az alkalmat, hogy megmutassam nektek a gépet és a táblázatot amivel 15 óra repülés után szembesültem a metróban:

Hát kellett egy bácsi a megfejtéshez akkor ott... Végül egy gyengus kép a metró alagútjáról:

Valamiért itt az összes megálló olyan mintha atombunkernek tervezték volna (ki tudja, ez még akár igaz is lehet), de van azért egy jó kis hangulata.

Végül a biztonság kedvéért beugrottunk Timhez Guitar Hero-zni. Úgy néz ki itt én vagyok az egyetlen, aki nem totál profi, úgyhogy míg én próbálkozom easy-n (néha már mediumon is!!) eltalálni a gombokat addig körülöttem experten szitkozódnak ha egyet mégis mellényomnak.

Szombaton egész nap College footballt néztünk Brettel. Na ha egy hülyeség van a világban akkor az a College Football bajnokság. Aki esetleg nem tudná, ez az egyetemi torna, amiről az ember azt gondolná, hogy egy normális bajnokság, mindenki játszik mindenkivel, esetleg konferenciák aztán egyenes kiesés satöbbi. Na egy nagy túróst, ahogy Vin Diesel mondaná. Összevissza játszanak egész szezonban, aztán a csapatokat teljesítményét egy azaz egy valós számban egyesítik, ez tartalmazza a szurkolói tetszési indexet és még 1000 faktort, és az első kettő játszik egymással egy döntőt. Tavaly például volt 3-4 veretlen csapat is, de ebből csak kettő döntőzött. Igy gyakorlatilag egyetlen vereséggel el is bukott egy csapat, de sebaj mivel van egy csomó külön bowl, amiért lehet játszani, igaz, ezek mind meghívásos alapon működnek. Ennek ellenére az egyik meccsen 132 000 néző volt, úgyhogy mondhatni népszerű a sportág. Jah és ha érdekel valakit a Maryland Terrapins elverte az anapolisi haditengerészeti akadémia csapatát, ami állítólag baromi nagy szám, miután tavaly béna volt a csapat. Azt, hogy meccs lesz egyébként lehetetlen nem észre venni, például az egyetemi shuttle busokon is a Go Terps, beat Navy! felirat villogott egész héten. Hálaégnek azóta az NFL is elkezdődött....

Végül szombat este páran elmentünk megnézni a Machete-t moziban és elképesztően nagy, Jessica Alba fanoknak meg egyenesen kötelező. Sajnos drága magyarországi barátaim nektek erre még Noveber 25-éig várnotok kell, hogy miért azt sose fogom megérteni, addigra rég mindenki letölti.

Vasárnap ha jól emlékszem tanultam és takarítottam, hétfőn viszont elmentünk páran Silver Springbe egy n+1. viszont tényleg baromi jó mexikói kajáldába. Tehettük ezt azért mert az amcsiknál a munka ünnepe szeptember 6. Kiderült, hogy nekik derogált a szoci május elseje, úgyhogy választottak helyette egy random napot, így a hétfőm is szabad volt. Silver Spring egy másik olyan város egyébként ahonnan sokan járnak az UMD-re, azt kell, hogy mondjam sokkal jobb helynek tűnik mint College Park, jóval urbanizáltabb, több a bolt és itt van a Discovery Channel székháza ahol a múlt héten túszdrámát rendezett egy zöld aktivista akit aztán a végén lelőttek a rendőrök.

Holnap megpróbálok irni a második hétről ha az algebra házi engedi, ha nem akkor legfeljebb kaptok még egy képviccet, én tudom, hogy nagyon szerettétek:):)